Bikács-Kistápé ókora
Több ásatás alkalmával, Wosinsky Mór archeológus kitartó munkájának eredményeként előkerült régészeti lelet alapján a Bikács környéki területek jóval a honfoglalás előtt is lakottak voltak. Többek közt római korból származó pénzérmék, kelta edény és vaskarika, cserépedény-maradványok és jáspis (féldrágakő) penge szerepel a talált kincsek között, melyek nagy része a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Az első írásos forrás 1147-ben említi a községet, amely a törökök kiverése után teljesen kihalt, azután a XVIII. század elején települtek le itt bajor-frank törzsek tagjai.
Sötét középkor
A Tolna megyei területek az 1650-es években kerültek a Zichy család uradalmai közé, köztük a kistápéi és vajtai uradalmi birtok is. A törökök kiűzése és a pestisjárvány után sajnos a terület teljesen elnéptelenedett, és a benépesítés is csupán a második kísérlet alkalmával (1720-1736.) sikerült, amiről a szomszédos településnevek is árulkodnak (Németkér). Így 1736. lett Bikács (Vikács) hivatalos megalapításának éve. A község gyors fejlődésnek indult, például 1785-86-ban épült barokk evangélikus templom, amelyet többek között fafaragásos, baldachinos szószékoltára, illetve különleges, színesre festett karzata az egyházművészeti örökség értékes részét képezi.
Élővilág – élő világ
A terület – bár az Alföld része – mégis vizekben gazdag, talaja homokos, löszös, helyenként üledékes, illetve nedvesebb klímájú láperdők, láp-, és mocsárrétek is találhatóak itt. A változatos flóra változatos állat-, és növényvilág otthona: ritka növényfajok, őshonos orchideák, egyedülálló árvalányhaj-rétek rejtekében különleges lepkefajok (például hangyaboglárkák) élnek. A vadon élő állatfajok (hörcsög, vörös róka, gímszarvas, vaddisznó) mellett békében él a gazdag madárvilág (fácánok, fülesbaglyok, fecskék, gyurgyalagok és pacsirták). A folyók vizének 1760-ban megkezdődött szabályozásával a mezőgazdasági területek növekedtek, ami megfelelt a növekvő számú lakosság ellátásához. Nyilvánvalóan ezzel egy időben a vadon élő állat-, és növényvilág területe csökkent valamelyest, azonban szerencsére napjainkban is viszonylag háborítatlanul élhetnek a civilizáció mellett.
Zichy birtok
A Zichy család az ország egyik legősibb, nemesi rangú családja, amely elsősorban a Dunántúl területén számos birtokkal rendelkezett. Az akkori igényeknek és lehetőségeknek megfelelő, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó uradalmi birtok működött a Zichy Park Hotel területén is. A hely adottságai alapján például dohányt, szőlőt, később komlót és sörárpát termesztettek itt sikerrel. A politikában, közéletben aktívan részt vevő Zichy Nándor fia, Aladár építtette Pollack Mihály tervei nyomán a vajtai Zichy-kastélyt, majd kistápéi birtokát (a jelenlegi Zichy Park Hotel területét) leányainak ajándékozta: Líviának és Máriának. Természetesen az I. és II. világháború és következményei megviselték az uradalmi birtokot, sajnos az eredeti épületek mára elpusztultak, a mai birtok már csupán nevében és történelmében őrzi a Zichy nevet.
A kép illusztráció, az ausztriai Zichy-Meskó kastély elölnézete látható rajta 1895-1899. között.
Valószínűleg hasonlóan nézett ki a kistápéi Zichy kastély is.
A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.
