A Zichy Park Hotel a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi körzet szomszédságában helyezkedik el. A birtok kapuján kilépve ebbe a varázslatos világba nyerhetünk betekintést, az állat-, és növényvilág ezer arcát fedezhetjük fel séta, futás, túra vagy lovaskocsikázás közben. Tartsatok velünk!
Az enciánkék kornistárnics
A Zichy birtok környékén gyönyörű és értékes növényeket találhatunk: ilyen például a kornistárnics, más néven keserűgyökér vagy kígyófű, amely július végétől szeptember közepéig virágzik. A tárnicsfélék családjába tartozó növények többnyire dekoratívak és színpompásak, noha nem mind feltűnőek. 20–60 cm magas, elágazó vagy egyszerű szárú évelő növény. Tőlevelei nincsenek, átellenes levelei közül az alsók rövidebbek és szélesebbek, tompásak, a felsők ezzel szemben szálas-hosszúkásak. Feltűnő, 3–5 cm nagy, sötét égszínkék (enciánkék) virágai magánosan vagy kis csoportokban, legtöbbször a hajtások csúcsi részén fejlődnek.
Dioszkoridész szerint a tárnicsfélék Gentius illír királyról kapták nevüket (Gentiana), aki időszámításunk előtt 200 körül élt és uralkodott, s ezeket a növényeket a pestis gyógyítására javallotta. Hasonló legenda hazánkban is él, mely szerint Szent László királyunk isteni sugallatra nyílvesszőjét kilőtte, ami egy kígyótárnics gyökerét találta el. Német nyelvterületen „enzian” néven ismert, s az enciánkék szó a magyar nyelvben is meghonosodott, mint melléknév, a különleges kék szín jelzőjeként.
A tárnicsfélék legtöbb esetben keserű anyagot tartalmaznak, ezért régebben a sörgyártás alapanyagaként is használták: tárniccsal állították elő a sör karakteres, kesernyés ízét komló helyett.
Békakonty
A (tojásdad) békakonty a kosborfélék (tehát orchideák) családjába tartozó, Magyarországon védett növény. A békakonty 40–70 cm magas, évelő, lágyszárú növény. A szár alsó harmadán, a földtől kb. 10–15 cm magasságban ered két (ritkábban három, esetleg négy) átellenes állású, ép szélű, széles tojásdad vagy kerekded, mélyen erezett levele. A szár a levelek alatt kopasz, fölötte a virágzat május-júliusban virágzik. A virágzat 7–25 cm hosszú, 20-50 virágból álló, viszonylag tömött fürt. Az egyes virágok nem feltűnőek, zöldek vagy sárgászöldek, a lepellevelek (szirmok) széle esetleg vörösbarna lehet.
Gyöngyvirágos tölgyesek
Homok alapkőzetű talajokon homoki tölgyesek alakultak ki, amelyek lehetnek nyílt homoki tölgyesek, vagy zárt gyöngyvirágos tölgyesek. A zárt gyöngyvirágos-tölgyesek magasabb talajvízszintű, nedvesebb, hűvösebb mikroklímájú területeken jöttek létre, például a Zichy birtok környékén. Lombkoronaszintjük fő alkotója természetesen a kocsányos tölgy, de előfordulhat benne vadkörte, mezei szil, mezei juhar, rezgő nyár is.
A gyöngyvirágos tölgyeseknek fejlett cserjeszintjük van, melyben gyakori a fagyal, kányabangita, galagonya, valamint a veresgyűrű som is. A kora tavaszi hagymás-gumós fajok gyepszintjében tömegesen jelennek meg. Jellemző lágyszárú növényei a nevét adó gyöngyvirág, széleslevelű salamonpecsét, odvas keltike, tarka sáfrány illetve az egyhajúvirág. A fák lombja, a cserjék és az aljnövényzet is számos állatfajnak ad otthon, amelyekről a későbbiek folyamán lesz szó.